Online Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben Books Download Free

Mention Books Conducive To Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben

ISBN:	9788081016
Edition Language:	Hungarian
Literary Awards:	AEGON Művészeti Díj (AEGON Art Award) Nominee for Shortlist (2014)

Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben

Andrea Tompa

Hardcover | Pages: 486 pages

Rating: 4.63 | 97 Users | 8 Reviews

Define Of Books Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben

Title	:	Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben
Author	:	Andrea Tompa
Book Format	:	Hardcover
Book Edition	:	Special Edition
Pages	:	Pages: 486 pages
Published	:	2013 by Kalligram
Categories	:	Fiction

Narrative Concering Books Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben

Míg Tompa Andrea előző könyve, A hóhér háza egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, addig az új regény egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg száz évvel később. Felváltva beszélnek hozzánk: a Brassó közeli aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya. Lehetne e könyv romantikus példázat, de nem az. Hőseink első találkozásának emlékét kiradírozza az összeomlás, az új időszámításban mellékesen, véletlenszerűen sodródnak megint egymás mellé. Az igazi nagy, szenvedélyes találkozás a tudásra és hasznos működésre szomjas lelkeké Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével.

Rating Of Books Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben

Ratings: 4.63 From 97 Users | 8 Reviews

Discuss Of Books Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben

It was truly a literary and linguistic, emotional experience. A story about two people finding each other despite the war and their differences. Hungarian review coming soon, might translate is to English later on.

Excellent writing, good story, beautiful language.

Egy valami hasznost azonban mégiscsak meg lehetne tanulni az állattól. S énnekem lehet, kedvem volna efféle állatnak lenni. Hogy ugyanis az semmit el nem képzel, hogy neki hogy s mint lehetne másként a sora. Nincs másik élet. S nem képzeleg, mint mi, emberiség. Őnála nincsen soha más idő, csak mindég, mit épen tesz. Hogy nem kell neki annyit emlékezni mindég. Mert az embert az ilyesmi emlékezés s képzelgés rontja el. Egészen megöli. Nem-e volna boldog élet, ha ilyesmi egyáltalában nem volna,

Nehéz volt megszokni a nyelvezetét az elején, de a történet annyira mozgalmas, hogy viszi az embert és mivel a történet olvastatta magát, megszoktam a fura nyelvezetet is (mintha utánozná az 1910-es és 20-as évek magyarját). A női főszereplőben azt hiszem egy kicsit túl sok dolgot sűrített össze az író: zsidó orvostanhallgatónőként szocialista is lesz és pszichoanalízisbe is jár. Mindenesetre nagyon tetszett, hogy ez a regény az irodalom nyelvén tesz értelmes állításokat a Trianon-traumáról

Csupa jót hallottam erről a könyvről, és hosszasan olvasgattam, apránként. Különös dolog ez, hogy orvosok, és történelem, és Erdély ami nekem amellett, hogy szép emlékű táborhely nagyon is konkrétan, de emellett mindig is valami misztikus izével körülvett szimbólum, mitagadás: másoké. Egy érthetetlen dolog, amiből most azt hiszem kaptam eleget a tájékozódáshoz*. Az orvostudományi meg fürdőfejlesztési részek azt hittem jobban fognak érdekelni, de a végeláthatatlan világháborús és poszt-Trianonos

Én úgy gondolom, hogy egy regény attól lesz nagyregény, hogy valamilyen kihívás elé állítja az olvasót. Ez volt az első regény amelyet Tompa Andreától olvastam és már a könyv elkezdése előtt tudtam, hogy az Ő esetében a kihívás az erős dokumentumszerűség lesz. Azt kell tudni ugyanis a szerzőről, hogy nagyon komoly kutatás előzi meg a regényeit. Egy hangszínház előadás után mesélt a Fejtől s lábtól alkotói folyamatáról és arról, hogy például különböző korabeli étlapokat is megvizsgált a regény

Egy valami hasznost azonban mégiscsak meg lehetne tanulni az állattól. S énnekem lehet, kedvem volna efféle állatnak lenni. Hogy ugyanis az semmit el nem képzel, hogy neki hogy s mint lehetne másként a sora. Nincs másik élet. S nem képzeleg, mint mi, emberiség. Őnála nincsen soha más idő, csak mindég, mit épen tesz. Hogy nem kell neki annyit emlékezni mindég. Mert az embert az ilyesmi emlékezés s képzelgés rontja el. Egészen megöli. Nem-e volna boldog élet, ha ilyesmi egyáltalában nem volna,